Tuti Fogyás - 5. nap

Ma reggel méredzkedés volt. Biztosan ezt is rosszul csinálom, mindenesetre nagy örömöm volt: Csabikám 2 kg-mal mérte magát kevesebbnek, mint vasárnap! Végre eljutottunk, illetve ő eljutott a fitnesz-szalagig is: 3 edzésből 1-et meg is csinálni... Ez azt hiszem nem az, amit jó átlagnak hívhatunk. Na mindegy, a lényeg, hogy lelkesen csinálta és ennek nagyon örülök. Neki még van esélye megúszni ezt az egészet. Ha most megszokja, hogy rendszeresen mozog, és ez örömet is okoz neki, és megtalálja a számára egészséges étrendet, akkor talán van esélye boldogan és szabadon élni, és nem valami borzalmas betegségben meghalni. 

Én nem tudtam végigcsinálni rendesen az edzést, mert nem volt rá időm, takarítottam, mostam, teregettem, kaját készítettem, gyereket fürdettem... Este 9-re készültem el úgy-ahogy. De azért legalább megpróbáltam megismerkedni ezzel a csoda-szalaggal. Őszintén szólva nekem csalódást jelentett: unalmas, monoton, frusztráló gyakorlatok. Egy része annyira egyszerű, hogy nem is érzem, hogy csinálok valamit: karizom-erősítő gyakorlatok. Könyörgöm! Egyedülálló 4 gyerekes családanya vagyok! Aki cipelt már haza egész hétre beszerzett zöldséget, gyümölcsöt egyedül a piacról, emelgetett láztól ernyedt 10-12 éves gyereket ágyba be és ágyból ki, az tudja, miért nem éreztem semmit. Ahol viszont guggolni kéne, vagy has- esetleg hátizom kellene, ott meg szinte meg sem tudok mozdulni. Most érzem úgy, hogy bele se kellett volna vágni, mert csak újabb csalódás lesz a vége - és el kéne végre fogadnom, hogy én ilyen vagyok: egy öregedő, ronda monstrum. Ha el tudnám fogadni, akkor még jól is érezhetném magam a bőrömben - annyi ember van, aki sokkal kövérebb és mégis teljes, kiegyensúlyozott életet él - valószínűleg ők nem rettegnek a tolószéktől, meg a különböző betegségektől (úgy mint pl. rák, vagy esetleg rák). Na jó, ma képtelen vagyok pozitív lenni, úgyhogy abba is hagyom - lehet sejtem is, hogy mi a bajom (dolgoznak a hormonok). 

Én 80 dkg-ot fogytam.

(Reménykedem egy vidámabb holnapban...)