Huhh! Na ez egy rettenetes nap volt, de nem e miatt. Iszonyat fáradt vagyok , de azért 2 mondatot akkor is írok..Merthogy ez volt az első irodai nap mióta elkezdtük Csabival ezt a programot. Hát nem volt könnyű. Az, hogy későn indultam itthonról, talán nem emiatt volt, inkább még a tegnapi égés utóhatása. Ellenben mivel itthon 7 körül megreggeliztem a fiúkkal, ezért délben már fájt a gyomrom az éhségtől. Ami viszont örömteli megfigyelés: nem fért annyi kaja a pocakomba, mint amennyit megszoktam! Lehet, hogy kezd összehúzódni örökké degeszre tömött gyomrom?? Nem lenne hátrány...
A másik buktató pedig, hogy délután 1/2 5-kor már annyira untam, az egy helyben ülést, a sok süket dumát, amit meg kellett hallgatnom, hogy ellenállhatatlan rágcsálási vágy tört rám. Így megettem a vacsira vitt zöldségeket és a hozzávaló mártogatóst. Aztán vettem két ropogós teljeskiőrlésű (vagy annak tűnő) kiflit és egy pohár kefírt. És megettem 7 körül. De 10-kor már a körmömet rágtam. Kb 1 órája értem haza és még volt némi szemlézni való, amit egy marék sárgaráépasaláta kísért. Igaziból eléggé szégyenlem magam, de egy-egy ilyen irodai napot egyszerűen ideggel nem lehet bírni! S talán a répa csak nem árt annyit mint a cigi - már annak aki dohányzik...
Megyek is, mert különben a holnapi (vagyis már mai) nap lesz az áldozat.
Szegény Csabiról nem is tudok semmit, mert már aludt, mire hazaértem!.
Holnap méredzkedés lesz :-(
Ha majd így nézek ki, már talán nem is fog annyira zavarni, ha így járok ;-) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése