2013. június 6., csütörtök

1Móz.9:8-16

(Kicsit megkínlódtam, mire végre sikerült ezt az 1:20 sec-es felvételt idevarázsolni. Kérlek, ne a minőségét nézd.)

A kép a tegnap esti HírTv Híradó árvízi tudósításából származik (remélem nem kérnek érte jogdíjat :/ ) 
Nézd meg alaposan a részleteket is. Én először azt hittem, rosszul látok - nagyon fáradt voltam már amikor itt tartottam a munkámban. 
A riporter hölgy Kisorosziból tudósít, homokzsákok tetején állva, arról beszél, hogyan védekeznek a helyiek a közelgő árhullámmal szemben. 
A híradások bő fele egyébként a hazánkat, Európa jelentős részét, illetve az USA-t is (Mississippi) érintő áradásokról szólnak. Döbbenetes, néhol ijesztő képekkel illusztrálva a helyzetet. Akiket személyesen érint, nyilván katasztrófaként, özönvíz-szerűen élik meg ezeknek a napoknak az eseményeit. 

És eközben megjelenik az égen a Szivárvány (ív). A kamera rögzíti és az adást ezrek, vagy akár milliók láthatják. Szívem szerint a facebook-ra is feltöltöttem volna, csak nem sikerült. Pedig milyen jó lenne, ha ez a kép bejárná a világot és megerősítené az embereket, az emberek hitét. Isten mindig azon a nyelven szól hozzánk, amit értünk. Ma a médiát (is) használja. A képernyőn keresztül üzen a képernyő-függő társadalomnak. Akinek van szeme, lássa! És akinek van füle, hallja: 






14"És lészen, hogy mikor felhővel borítom be a földet, meglátszik az ív a felhőben.
15És megemlékezem az én szövetségemről, mely van én közöttem és ti közöttetek, és minden testből való élő állat között; és nem lesz többé a víz özönné minden testnek elvesztésére."
(1.Móz.9
:14-15)

2013. június 3., hétfő

Nem megy ki a fejemből...

... ez a dal  és ez a mosoly. Nézd meg Te is ezt a megerősítő videót! Tudom, hogy tetszeni fog, ma egész nap ezt dúdolgatom.


Reagálás egy csillagos levélre

Ma reggel egy nagyon jószándékú, szeretetteljes email-t találtam a postaládámban. Igen jólesett régi, kedves barátnőm gondoskodása, ugyanakkor úgy érzem elgondolkodtató az a csel, amire ez a levél ismételten felhívja a figyelmemet. Nos egy hírlevelet oszt meg velem az illető. e hírlevél pedig egy - első ránézésre - igen pozitív dologról szól, mégpedig egy Nemzeti Imahétről, ami a magyarság felemelkedéséért szerveződik. Nagyszerű! Hiszen kicsiny hazánk, s maroknyi népünk igen sokat szenvedett a történelem során, és sajnos keservesen boldogul ma is, többek közt a - véleményem szerint - nem megfelelő politikai vezetés miatt. Ránk fér nagyon is az Úr Isten segítsége.

Csakhogy itt jön a csapda, mert - idézem - "melyen a csillagok állása alapján megjelöljük azt az órát (azaz azt a kozmikus pillanatot!), amikor hívunk mindenkit közös imára a magyar nemzet felemelkedéséért és a testvéri szeretetet erősödéséért. Ez az időszak Égi szempontból teljes mértékben támogatja az ima szeretetteljes emelő erejét számunkra, hiszen a Jupiter jelenleg a Nimród csillagai felett jár, majd az Ikrek csillagképébe lép nyáron, s így a magyarság bolygója a magyarság két kiemelt ősi csillagképeiben halad."

Én azonban úgy emlékszem, hogy a Biblia mindenféle jóslást, csillagokba vetett hitet és egyebet tilt. Sajnos még nem vagyok elég gyakorlott a Szent Írásban való keresgélésben, így csak a következő igehelyet találtam e témában:



"10
Ne találtassék te közötted, aki az ő fiát vagy leányát átvigye a tűzön, se jövendőmondó, se igéző, se jegymagyarázó, se varázsló;
11
Se bűbájos, se ördöngősöktől tudakozó, se titok-fejtő, se halottidéző;
12



Mert mind útálja az Úr, aki ezeket míveli, és ez ilyen útálatosságokért űzi ki őket az Úr, a te Istened te előled."
(5Móz 18:10-12)

És mindebben az a szomorú, hogy itt - Shakespeare szavaival élve - megintcsak "becúkorozzuk magát az ördögöt". Jószándékba, segítő ima formájába csomagolva olyan dologra buzdítjuk - illetve buzdítja a nemzeti imahetet elindító illető - a gyanútlan olvasót, ami Istennek egyáltalán nem tetsző dolog. Istenhez bármikor szólhatunk, mindenkor meghallgat - függetlenül a csillagok állásától. Hogyan is befolyásolhatná az Ő figyelmét, segítségnyújtását, vígaszát élettelen teremtményeinek pillanatnyi helyzete!?
És a legszomorúbb, hogy a tiszta szívű kereső könnyen besétál ebbe a csapdába - mit sem sejtve!
Hiszen hazánkért és népünkért imádkozni jó dolog! És ez igaz is. Imádkozzunk hát bármikor és bárhol! És élvezzük a ragyogó Nap símogató sugarait és fényének gyönyörűséges játékát a lombokon! És nézzünk fel megrendülten a csillagos égre és szemléljük csodálattal a Hold változásait! De sose felejtsük el, hogy mindezek csak teremtmények, s hogy az odaadás és az imádat csakis egyedül mindezek Alkotójának jár!!! Tanácsot, segítséget ne tőlük, hanem Teremtőjüktől kérjünk!!!

Van mégegy buktató az említett hírlevélben, mégpedig egy ima - nagyon szépen megfogalmazott - szövegében. Ez a következő képen hangzik:


Szív Ima

"Boldogságos Szűz Mária, Jézus anyja!
Segíts, hogy mindig gyermeki szívem legyen,
tiszta és finom, mint a forrás!
Segíts, hogy egyszerű szívem legyen, melyet
sohase borít el a keserűség!
Segíts, hogy erős szívem legyen: tudjak
áldozatot hozni, és gyengéd szívem legyen,
mely együtt tud érezni másokkal!
Adj hálás szívet, mely örülni tud annak, amit
kapott, és adj nemes szívet, mely senkivel
szemben sem hordoz keserűséget!
Segíts, hogy szelíd és alázatos szívű legyek:
tudjak szeretni önzetlenül, és boldog legyek,
ha adhatok!
Ámen"


Gyönyörű és valóban fontosak azok, amiket kér. De miért Máriától?????????? Drága Barátnőm - remélem elfogadtad a meghívást és olvasod e sorokat! - miért Máriától kérnénk mindezt, amikor ott van nekünk a Teremtő Atya, aki örvendezik ha kérünk tőle, különösen ilyen önzetlenül! Írjuk át az első sort: "Mindenható Mennyei Atyánk! Teremtő Istenünk!" És mindjárt a helyére kerül a dolog.


Zárásként viszont - szintén a hírlevélből - ideemelnék egy linket, ahol gyönyörűséges festett selyem sálakat láthattok, kényeztessétek kicsit a szemeteket! A háttérmagyarázat itt is kérdőjelezhető, de ha a precíz kézimunkát, a jó érzékkel összeválogatott színeket, népi kultúránk, művészetünk modern változatban való megjelenítését nézem e munkákban, akkor mindenképpen figyelemreméltóak. Szánjatok rá 2-3 percet - érdemes!



2013. június 1., szombat

Szombat

Szombat van. Mondhatni szombat volt ma. Még tapogatódzom, még nem mindent értek tisztán - s lehet nem is fogok. Próbálok a megfelelő módon hozzáállni, de ezek gyenge szárnypróbálgatásai még egy kismadárnak. Még nem tudom elhagyni a fészket...
Próbálom úgy szervezni a héten - különösen a hét második felében - a dolgaimat, hogy a szombat felszabaduljon a hétköznapi terhek és teendők alól. Mondhatom, nem könnyű. Szokásaink oly mélyen gyökereznek, s mint a gombafonalak keresztül-kasul behálózzák az időt. Most talán egyszerűbb kéne legyen a készület, hiszen a nap későn bukik le, de mi lesz télen? Jó, jó, meghagyom a holnap gondját a holnapnak.

Furcsa, mennyi eddig észrevétlen akadály merül fel. Az eredeti tervem az volt, hogy még tegnap délután kimosok mindent, estefelé elkészítem a mai ebédet. Csak a kora reggeli piacozás lett volna "kihágás". Nagyon igyekeztem, s próbáltam a Fiúkat is bevonni a dologba: gondoltam közös munka, utána közös séta és közös pihenés. Szombatkezdésnek közös filmnézés (keresztény témájú) és közös ima. Milyen szép is lett volna. Ám dolgozni nagyon nem akartak, én pedig se fizikai, se szóbeli erőszakot nem akartam, hát tettem a dolgom - némi morgással fűszerezve - egyedül. És egyre lehangoltabban. Megint jött a kísértő gondolat: "Persze, ha most lenne egy apjuk, az jó példával járhatna elöl, s neki lenne előttük tekintélye, csak határozottan de kedvesen meg kéne kérdeznie: 'Nem hallottad mit mondott édesanyád?' De nincs." Észbe kaptam, elhessegettem a gondolatot.

Végül csak lejutottunk az esti sétára. Itt aztán Ákosból megint kitört a düh: miért nem biciklizhet inkább? Itt még eldünnyögtem egy halk fohászt - minden meggyőződés nélkül. A düh átcsapott mocskolódásba és hisztibe, feszültté tette az egész sétát, végül hazafelé még össze is verekedtek a Fiúk az utcán.
Ezek nyomán persze az egész esti időbeosztásom elcsúszott, a főzés nem került sorra, örülhettem, hogy viszonylagos tisztaságban köszöntött ránk az este. És persze leültem velük a filmet megnézni (The Perfect Gift) és örültem, hogy tényleg látni szeretnék és nem kell harcolni velük, hogy ne Pókembert vagy G.I.Joe-t vagy Nyolcadik utas:a Halál-t akarjanak nézni. A mai srácok között nem divat az erőszakmentes film. Most, ahogy visszatekintek, hiba volt. Hiba volt, hogy nem voltam határozottabb a közös munkát illetően, hiba volt, hogy a hiszti miatt egyrészt nem hoztam fel azonnal Ákost, másrészt, hogy nem kértem Isten segítségét komolyan. És hiba volt mindezek után leülni velük filmet nézni. A megfelelő lépés talán az lett volna, ha fürdés után azonnal ágyba küldöm őket. Max. imádkozunk együtt, vagy eléneklünk egy éneket és esetleg olvashatnak fél órát. Gyenge voltam már megint.

A mai nap ennek folytatása és egyenes következménye lett.
Reggel későn keltem, szavazásra bocsátottam a reggelit, későn mentem a piacra, csak utána kezdtem főzni, s bár tudtam, hogy most nem az "ünnepi" étel, hanem az ünnepi lelkület lenne a fontos, és bár tudtam, hogy az egyik ebben, a másik abban talál majd kivetnivalót, mégis vagy 1,5 órát főzéssel töltöttem. És még mindig nem imádkoztunk! Aztán ebéd előtt leültünk ismét filmet nézni (nem vagyok biztos benne, hogy ha felolvasnám érdekelné őket a Biblia, de találtam a múlt héten egy egészen jó filmsorozatot, ami végigveszi a Biblia legfontosabb eseményeit.) És még most sem imádkoztunk.
Az ebédet elköltöttük csendben, különösebb beszélgetés, jókedv nélkül. Csak épp egy asztalnál ettünk.
Utána játszóterezni mentek - én is mentem volna velük, de nem vártak meg. Később az eső felkergette őket, leültek játszani, aztán Csabi megint a tv elé huppant. Ákos is huppant és ezen rögtön össze is vesztek: ki hová ülhet és hová nem. Ordenáré szavak fröcsögtek. Nekem pedig már semmihez sem volt kedvem. Csak szomorúan konstatáltam, hogy én hiába akarok velük minőségi időt tölteni - ez őket nem érdekli, nem is tudják mi az. Anya számukra csak a fenntartó-kiszolgáló személyzetet jelenti...

És le kell vonjak végezetül egy komoly tanulságot: a pihenés jó dolog és nagyon fontos. Valóban kell egy nap, amikor nem fulladunk bele a munkába. De ha Istent nem hívjuk meg, akkor a szombat csak egy hétvégi nap és nem Szombat.
Isten nélkül nem ünnep az ünnep.

cutecolorsj11.gif

Helyzetek

Na ez jó - ez lenne  a mindenes rovat: ami sehova sem fér be, de mégiscsak fontosnak találom, mert okulhatunk belőle, mert olyan élethelyzet, ami felemel, vagy épp gondolkodásra késztet. A helyzetek, melyekben nem maradhatunk passzívak, melyekben valami cselekednünk kell.

Fészek

Nő vagyok, anya, s a hagyományos női szerepek híve - s mint ilyennek számomra nagyon fontos a családi otthon, s a mód, hogy az valóban kellemes, ízléses, megnyugtató hely legyen. olyan hely, ahová érdemes hazatérni, ahol az ember kipihenheti magát, töltekezhet, készülhet az újabb feladatokkal való megbirkózásra, vagy akár alkothat kedvére. Fontos hogy hogy néz ki, hogy hogyan nyerhetünk benne tereket, hogy hogyan tartsuk karban, mivel "öltöztessük".


Konty

Ez lenne a női szakasz. Tipikus női dolgok, amit csak mi értünk igazán, hogy miért is fontosak: körömlakktól a menstruációs ciklusig, cipősaroktól a női egészségig, apró-cseprő és jelentős kérdések. Jó lenne, ha ez is valamiféle fórumként működhetne és megosztanánk egymással a tapasztalatainkat, azokról a dolgokról, amiket a férfiak nem - vagy nem így - látnak.

Életmód

Hát ez egy jó kis sarkalatos téma. Megint csak nagyon divatos: mindenféle önjelölt életmód-próféták hintik az igét szerte a világon, esküdözve egyedül hatásos szerekre és módszerekre. Nyilván engem is megérint, tekintve, hogy gyermekeim vannak, akikért felelek, s akiknek valószínűleg még jó ideig szükségük van egy tevékeny, energikus anyára, akire lehet számítani. S tekintve, hogy koromnál fogva azért egyre több kisebb-nagyobb kellemetlen jelzést ad a testem arról, hogy eddig azért nem volt tökéletes, ahogy bántam vele. Nyomaszt a szüleim története is - nyilván szeretném elkerülni a súlyos betegségeket és megőrizni az egészségemet. Ugyanakkor szeretném ezt természetes módon tenni. 
Azt gondolom, hogy 2010. nyarán megtaláltam azt a módszert/rendszert, ami működhet. Végtelenül tiszta, egyszerű és logikus rendszer, a 8 alapelv rendszere. Sajnos az, hogy megtaláltam, nem látszik rajtam és az orvosi leleteimen, mert ugye nem elég megtalálni azt az életmódot, ami megfelelő lehet, de azt alkalmazni is kellene. Újra és újra nekifutok, hogy véglegesen meghonosítsam ezeket az alapelveket az életemben, életünkben, de újra és újra belebukok, mert győz a lustaság, levertség, nassolási vágy, stb. Talán ismeritek ezeket. 
Ettől függetlenül lelkesen hirdetem és kutatom ezeket az alapelveket, és újra és újra nekifutok: nagyon szeretnék eljutni odáig, hogy kijelenthetem: a 8 alapelv szerint élek, s ezek alkalmazása őrzi testi és szellemi egészségemet, frissességemet. Lehet szurkolni!

Tű, cérna, ecset

Nagyon szeretek mindenféle dolgokat alkotni a kezemmel. Ez most így eléggé suta megfogalmazás, de azt szeretném, ha érthető lenne, hogy ez nem egy szimpla DIY-rovat (ami manapság nagyon divatos), sem pedig egy kézimunka oldal, valamint nem valamelyik kreatív hobby népszerűsítése. Akkor mi igen? Valami belőlem, ami nekem nagyon fontos, mert úgy érzem, ebben tudok igazán kiteljesedni, mégpedig úgy, hogy feltölt, s közben másoknak is örömére, hasznára lehet. Nagyon szeretek kézimunkázni: kötés, horgolás, hímzés, foltmunka (patchwork), színes papírdekorációk, festett tárgyak (leginkább a népi bútorfestés elemeinek felhasználásával) - mindez fontos nekem. Amit csinálok, meglehetősen eklektikus: kalocsai hímzés, keresztszemes képecskék, horgolt csipkével "megbolondított" párnahuzat, divatos kötött csősál, élénk színű babaruha vagy vintage stílusú lakásdekor. Egyszerűen SZERETEM. Örömet jelent, s ezt az örömet próbálom majd itt megosztani. 

A leges-legelső, mondhatnám próba

Néhány órát elszerencsétlenkedtem most itt a gép előtt - nem vagyok valami nagy számítógép-guru. Például sehogy sem tudok rájönni, miért nem teszi be azokat a képeket a fejlécbe, ide-oda, amiknek az URL-jét beillesztettem. Nem tudom, bizonyos helyes kis kiegészítők mire valók és nem tudom, hogyan tudnám még szebbé tenni az összképet. Igyekeztem nem harsány színeket választani és inkább kuckós lapot szerkeszteni, mint divatosat, ám hideget. Rengeteg ötletem lenne a megjelenésre, de fogalmam sincs hogyan kell megcsinálni. ...Hmm, nem baj, majd menet közben alakul, ha rájövök a trükkökre. Lényeg, hogy megvan a felület, ahová írhatok, írhatok, írhatok és írhatok!
(Vajon hogyan teszem elérhetővé a célszemélyek számára???)

Fakanál

Na nem, nem, ez még véletlenül sem gasztroblog! Csak éppen szeretek főzni. Nem mindíg, de többnyire igen. Vannak kedvenc receptjeim, amiket szívesen megosztok bárkivel. De szerintem ide tartozik a konyha kialakítása, a kamra rendezése, esetleg menü-tervek, vicces történetek arról, mit művel egy gyerek a konyhában, az egészséges ételekkel kapcsolatos dilemmák, stb., stb., stb.  Legizgalmasabb számomra a hagyományos receptek vegánosítása úgy, hogy az étek ne veszítsen ízletességéből, sőt! Na ez igazán nagy kihívás, úgyhogy az ilyen receptjeimet szépen feltöltögetem, aztán lehet őket tesztelni ;)




Csemete

Ez a rovat a gyerekeké. Elsősorban gyerekekkel kapcsolatos történeteim, élményeim, dilemmáim kerülnek ide, de szeretném bővíteni gyermekneveléssel kapcsolatos kérdésekkel, s akár fórum formában is megvitatni azokat. És leginkább szeretnék az egyedülálló gyereknevelésben segíteni, ha tudok - hiszen nekem jóformán csak ebben van tapasztalatom. Aki egymaga kell felnevelje a gyermekét/gyermekeit, számtalan olyan problémával találkozik, amit egy kiegyensúlyozott, ép családban élő nem ismer, el sem tud képzelni. Szépen sorban be fogok itt számolni régi gondjainkról - arról, hogy azok hogyan nyertek megoldást -, és újabb küzdelmeinkről. Megosztok itt veletek mindent, amit gyerek-témában találok, sok linket, könyveket, fejlesztő játékokat, és mindent, ami csak felhasználható ebben a témában és megismerhettem. Remélem segítségetekre lehetek ezzel.

Hit

Ne ijedj meg, nem hittanórai vázlatok következnek, és nem is akarok senkit eltéríteni a meggyőződésétől. Inkább megerősíteni. Szándékom szerint, ide olyan írásokat gyűjtök egybe, melyek segítségedre lehetnek, ha kereső vagy, ha van kialakult hited, de valamiért elbizonytalanodtál, ha kételkedsz, ha megerősítésre vágysz. Ez egy nagyon intim és őszinte rovat: személyes megtapasztalásaimat, saját kételyeimet, gondolataimat találod itt. Én nyíltan felvállalom kereszténységemet, de örülök, ha Te buddhistaként, zsidóként, vagy akár ateistaként is a vendégem vagy itt - tiszteletben tartom hitedet és meggyőződésedet. Kérlek, Te is tedd ugyanezt. Örülök, ha a megjegyzésekben megosztod velem a véleményedet, de tedd ezt önmagadhoz és a témához méltóan.