2014. december 23., kedd

Elcsendesedéshez - újabb idézet

Az imént Füst Milán: Levél elmúlt karácsonyokról című novelláját olvastam, abban találtam ezt a kis részletet: 
"Mert szomorú dolog ám a szegénység, valóban az, s a jóság szép. És csakugyan: nem ünnepelni kell a jóságot, hanem gyakorolni, ebben is nagyon igazad van. No, de mivel gyakorlod inkább, ha nem avval, hogy minél több módot adsz a jóságra magadnak? S itt a karácsony, no lám, igen, itt van. S az bizony nem a lelket emésztő keménység, sem a szigorúság, hanem a boldogság ideje a szívnek és a szájnak. Ó, te kemény apostol, bizony mondom, ez e nagy napoknak minden titka. Mintha egy kis időre elengednék e meghajszolt világ rettenetes gyeplőit, s nagy csend állana meg feletted a levegőégben, s fejed felett kigyúlnának újra régi csillagaid, amelyeket úgy megcsodáltál valamikor..."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése